Egyéb képalkotó

  • Csontszcintigráfia

  • Computer Tomográfia (CT)

  • SPECT, SPECT-CT

  • PET, PET-CT, PET-MR

  • Galaktográfia

Csontszcintigráfia (csontizotóp-vizsgálat)

Az egyik leggyakoribb módszer csontáttétek kimutatására.  Előrehaladott stádiumú (főleg III és IV), vagy csontmetasztázis gyanúját felvető emlőrákos betegeknél rutin eljárás az egésztest-csontszcintigráfia. A vizsgálat során technécium radioizotóppal (99mTc) jelölt foszfonátvegyületet használnak.  Ez a radiofarmakon jól kötődik a csontokhoz – felhalmozódása a csontrendszeren belül kóros folyamatra vagy daganatra utal. További előnye, hogy a lágy részekből gyorsan kiürül.

A vizsgálat kiváló szenzitivitással rendelkezik, viszont nem daganat-specifikus, mert egyéb csontelváltozások (például ízületi gyulladás, csontanyagcsere-betegség, fertőzés) fals pozitív jelet adhatnak.

A csontszcintigráfiás vizsgálat menete
A metastabil technéciumot tartalmazó oldatot befecskendezik a páciens karvénájába. Ezt követően 2-3 órát várni kell, amíg a kontrasztanyag bejut a csontokba. Ez idő alatt a páciens szabadon mozoghat, de legalább egy liter folyadékot meg kell innia. A felvételek elkészítéséhez a beteget a vizsgálóasztalra fektetik, megkérik, hogy ne mozogjon és 15-30 perc alatt átpásztázzák gamma kamerával az egész testét.  A beérkező jeleket számítógép segítségével dolgozzák fel és jelenítik meg.

CT (Computer Tomográfia – számítógépes rétegvizsgálat)

A mammográfiához hasonlóan itt is röntgensugarakat használnak a test átvilágításához. Jelentős különbség azonban, hogy a computer tomográf egy körív mentén sok szögből készít méréseket a páciensen áthaladó sugárzás erősségéről.  Az elektromos jeleket számítógép alakítja át képekké és jeleníti meg ezeket nagyfelbontású monitoron.  A CT vizsgálat során a röntgenforrás és a detektor összehangolt transzlációs mozgásával a teljes test feltérképezhető.

Mikor ajánlott a CT vizsgálat emlőrákos betegeknél?

  • Staging, azaz stádium meghatározására lokálisan előrehaladott vagy áttétes betegség esetén:
    nyaki – mellkasi – hasi – kismedencei CT

  • Neurológiai tünetek esetén: koponya CT

  • Mellkasfal közeli elváltozások, tüdőáttét gyanúja, tüdőmetasztázis kontroll: mellkas CT

A CT vizsgálat menete
A vizsgálóágyra fektetett beteget betolják a vastag gyűrű alakú készülék kezdő pozíciójába.  A 15-20 percig tartó vizsgálat során fokozatosan odébb csúsztatják a vizsgálóágyat, miközben a mérőszerkezet lassan körbe forog a felvételek elkészítése céljából.  Intravénásan vagy szájon át adott kontrasztanyaggal a módszer érzékenyebbé tehető, illetve fontos információk nyerhetők a szövetek vérellátásáról is.

SPECT (Single Photon Emission Tomography – egyfotonos emissziós tomográfia)

A konvencionális, planáris csontszcintigráfia továbbfejlesztett változata a SPECT, mely lehetővé teszi a radiofarmakon háromdimenziós eloszlásának vizualizálását. Hibrid gamma kamera segítségével kombinálni lehet a CT vizsgálattal (SPECT-CT). A SPECT-CT lehetővé teszi a detektált csontrendszeri elváltozások funkcionális és anatómiai jellegének integrálását – növelve ezáltal a diagnosztikai pontosságot.  Elsősorban inkonkluzív csontizotópos vizsgálatok ellenőrzésére használják.

PET (Positron Emission Tomography – pozitronemissziós tomográfia)

Teljestest képalkotást biztosító modern vizsgálati módszer, melyet a gyakorlatban leginkább Computer Tomográfiával kombinálva használnak (PET-CT).  Magyarországon is van több ilyen készülék.  A Mágneses Rezonanciával kiegészített vizsgálatra (PET-MR) viszont csak Kaposváron van lehetőség hazánkban.

Elméleti háttér

A tumoros szövetek glükózanyagcseréje (az energiaigénynek megfelelően) többnyire élénkebb az egészséges szövetekhez viszonyítva, és a tumoros sejtek felszínén az úgynevezett GLUT (glükóztranszporter) protein intenzívebben expresszálódik. A vizsgálatok 80–90%-ában (Magyarországon 98–99%-ában) Fluorpozitron-emittáló izotóppal jelölt glükózanalógot, 18F-FDG nyomjelzőt (radiofarmakon, trészer) használnak, amely a sejtek glükózmetabolizmusával arányosan akkumulálódik a sejtekben.

A fokozott nyomjelző-felhalmozódás eredményeképpen információt nyerünk a vizsgált szövetek eltérő anyagcseréjéről, ezáltal az anatómiai kép mellett objektíven mérhetjük az adott terület metabolikus aktivitását, funkcióját is. Az önálló PET-módszer korlátja (napi rutinban alkalmazott gépek 4–6 mm térbeli felbontás), alacsonyabb lokalizációs pontossága a CT-vel történt kombinált alkalmazás során jelentősen javult.

PET-CT felvétellel korreláló tényezők
– a tumor hisztológiája (ductalis carcinoma esetében az érzékenység fokozott),
– hisztológiai grade (alacsonyan differenciált daganatok élénkebben ábrázolódnak),
– tumor alakja (nodularis növekedési jelleg kedvez a kimutatásnak),
– tumor mérete (1 cm felett magasabb a PET szenzitivitása),
– egyéb hisztológiai paraméterek: magas Ki67/MAI, p53, lymphocytás infiltráció,
gyulladásos komponens, …

(Borbély K és mtsai, 2012)

Galaktográfia (Duktográfia, Galakto-Duktográfia)

A vérző, váladékozó tejcsatornák képalkotó vizsgálata.  A kétoldali váladékozás hátterében nagy valószínűséggel hormonális folyamatok vagy gyógyszerhatások állnak.  Ezzel szemben az egyoldali, egy tejjáratból spontán ürülő véres vagy víztiszta váladék oka malignáns elváltozás lehet.  A váladékot exfoliatív citológiai vizsgálatnak vetik alá, hogy információt nyerjenek a folyadékgyülemben levő sejtekről.

A galaktográfiás vizsgálat során az érintett emlőt megtisztítják, az emlőbimbót bekenik érzéstelenítő kenőccsel. A kóros bimbójáratba vezetett kanülön át kontrasztanyaggal töltik fel a tejútrendszert, majd kétirányú nagyított röntgenmammográfiás felvétel készül. A kontrasztanyag a tejjáratok öntvényképét rajzolja ki, melyen belül a papilloma éles szélű telődési kiesés formájában mutatkozik, és néha elzárja vagy tágítja a ductust. DCIS esetén a ductusok mentén egyenetlen árnyékkieséseket látunk, amputált oldalágakat, telődési akadályt mutathatunk ki. Amennyiben a váladékozó emlőben tapintható terime van, vagy a képalkotókkal tumorra gyanús denzitáseltérés vagy mikrokalcifikáció észlelhető, felvetődik annak alapos gyanúja, hogy az emlőváladékozás hátterében tumor lehet.  A vizsgálat befejeztével a kanül eltávolításra, a kontrasztanyag kinyomásra kerül, majd nedves kötést tesznek a bimbóra.

(Bidlek M és mtsai, 2015;   OKI, 2017, szerk. Forrai G)

Scroll Up