Mammográfia

  • A mammográfiás vizsgálat

  • A mammográfia előnyei és hátrányai

  • Miért szükséges az emlők összenyomása (kompresszió)?

  • A mammográfiás módszerek fejlődése

  • A mammográfia összehasonlítása a tomoszintézissel

  • Tomoszintézis készülék

  • A tomoszintézises mammográfia előnyei

  • Kontrasztanyagos mammográfia

  • Computer-asszisztált diagnózis (CAD-mammográfia)

  • Mammográfiás emlőtípusok: Tabár szerint

  • Mammográfiás emlőtípusok: BI-RADS kategóriák

  • Miért nehéz felismerni a rákot denz emlőben?

  • Emlősűrűség statisztika

  • Mammográfiás elváltozások

  • Mammográfiás lelet kódolása

A mammográfiás vizsgálat során röntgensugarakat bocsátanak át az emlőn. Mindkét emlőről két felvétel készül.  A hagyományos analóg módszernél a beeső fotonokat röntgenfilmen fogják fel. A korszerű digitális mammográfia esetében detektor szolgál receptorként és a képek monitoron jeleníthetők meg. A direkt digitális technológia (Full Field Digital Mammography, FFDM) mára szinte teljesen kiszorította a régi analóg eljárást mert gyorsabb, jobban kezehető, nagyobb felbontású és így könnyebben felismerhetők a kisméretű in situ vagy invazív elváltozások is.

Alapvetően három célból végeznek mammográfiás vizsgálatot:

1. Szervezett mammográfiás szűrés

Magyarországon a 45-65 év közötti hölgyek kétévente kapnak behívót ingyenes szűrővizsgálatra – rosszindulatú emlődaganat korai felismerésére.  A mammográfiás szűrővizsgálat során a szakasszisztens kétirányú felvételt készít mindkét emlőről.  A képeket egymástól függetlenül két radiológus (vagy egy radiológus és egy speciális CAD számítógépes program) értékeli ki.  Egybehangzóan negatív eredmény esetén értesítés után nincs további teendő, míg kétes, illetve pozitív lelet esetében visszahívás után ismételt mammográfiára és további vizsgálatokra kerülhet sor (ultrahang, mágneses rezonancia, biopszia).

​

2. Diagnosztikus mammográfia

A panaszos tünetetekkel jelentkező, vagy a mammográfiás szűrés során gyanús emlőelváltozás jeleit mutató, beutalóval érkező hölgyek komplex emlővizsgálata.  Szakorvos megtekinti, tapintással is megvizsgálja az emlőket, valamint sor kerül mammográfiára, emlő ultrahangra – és indokolt esetekben akár  MR vizsgálatra is.  Ha mindezen vizsgálatok felvetik rosszindulatú daganat valószínűségét, akkor biopsziás mintavétel és szövettani elemzés segítségével állapítják meg a pontos diagnózist.

3. Kontroll mammográfia

A műtét előtti neoadjuváns gyógyszerterápia ellenőrzésére is használnak mammográfiát.  A kezelés előtti, közbeni és utáni felvételek összehasonlításával és kielemzésével megállapítható az alkalmazott gyógyszer(kombináció) hatékonyságának mértéke.  Kedvező eredmény esetén csökkenthető a műtét radikalitása, esetleg lehetővé válhat onkoplasztikus emlőhelyreállítás is.

A mammográfiás vizsgálat előnyei és hátrányai

Fotó: Ádám János

Miért szükséges az emlők összenyomása (kompresszió)?

Kontrasztanyagos mammográfia
(CESM: Contrast Enhanced Spectral Mammography)

Még viszonylag kevés klinikai tapasztalat áll rendelkezésre errről az új modalitásról. A vizsgálat során a betegnek intravénás jódos kontrasztanyagot adnak. Kettős energiájú röntgensugárral és a kontraszt növelésével és próbálják minél jobban meghatározni az emlődaganat elhelyezkedését és méretét, valamint a körülötte levő érhálózat kiterjedését (hipervaszkularizáció).

Egy 2016-os átfogó szakirodalmi elemzés szerint a módszer szenzitivitása kiváló (98%), viszont specificitása jóval gyengébb (58%).  A standard mammográfiánál sokkal érzékenyebb – különösen denz emlők esetén. A várható továbbfejlesztések és tesztelések eredményeképpen sikeres gyakorlati eszköz lehet az emlőrák diagnosztizálásában és stádiumának meghatározásában.

Computer-asszisztált diagnózis (CAD-mammográfia)

Mammográfiás kép – Tabár szerinti emlő típusok

A normál emlő radiológiai képe (Tabár szerinti besorolás)

A. I. típus: Fiatal emlő: Nagyszámú noduláris és linearis denzitás, kevés zsír, fibroticus elemek, konkáv kontúrok.
B. II. típus: Involutios emlő: Minimális noduláris és linearis denzitás, nincs kötőszövet, sok a zsír.
C. III. típus: Átmenet az I. és II. típus között. Kifejezett linearis denzitás retroareolárisan.
D. IV. típus: Adenotics emlők: Sok és nagy lineáris és nodularis elem, sok kötőszövet, kevés zsír.
E. V. típus: sok fibrosis, tejüveghez hasonló kép, konvex kontúrok.

Az első három típus az élet során változik, pl.: az életkor előrehaladásával az I. típusból II. vagy III. lesz, vagy hormonterápia hatására az involutios emlőben megjelennek kisebb, nagyobb parenchyma szigetek. A IV. és az V. típus az élet során nem változik, genetikailag meghatározott. Az V: típusú szerkezet kb. 5 %-ban fordul elő.
A mammographia számára a II. és III. típus a legkedvezőbb.

Dömötöri Zs, 2011

Mammográfiás kép: BI-RADS emlő kategóriák és jellemzők

BI-RADS: Breast Imaging-Reporting and Data System

 

Scroll Up
MENU