Az intenzitásmodulált sugárterápia (IMRT) klinikai alkalmazásához szükséges a különböző céltérfogatok és a védendő szervek pontos meghatározása. A biztonságos kezelés nélkülözhetetlen eleme a képvezérelt sugárterápia (IGRT, image-guided radiation therapy), melynek alkalmazása alapján információkat szerzünk a betegbeállítás pontosságáról és a daganat térbeli helyzetéről, és ez alapján pontosítjuk a dózisleadást. Továbbá követhetjük a szervek mozgását, csökkenthetjük a céltérfogat biztonsági margójának nagyságát, és ezzel az ép szövetek és védendő szervek dózisterhelését.
Az IGRT-nek fontos szerepe van az adaptív sugárterápiában is, ahol a kezelés hatására bekövetkező céltérfogat-változás és a kritikus szervek térfogatváltozásának a követése, és a dózisterhelés ebből eredő változásának a korrekciója a cél.
(Király R és mtsai, 2019)
A képvezérelt sugárterápia (Image Guided Radiation Therapy IGRT) alapja, hogy a teljes terápia alatt rendszeres képalkotással ellenőrizzük a beteg, illetve a céltérfogat helyzetét, ezáltal az esetlegesen fellépő hibák korrigálhatóak. A beteg beállításának pontosítása lehetővé teszi, hogy a dózist a tumor térfogatára összpontosítsuk, így a védendő szerveket ért káros sugárzás lecsökkenthető.
Az IGRT előnye, hogy kiszűri a térbeli pontatlanságokat, amelyet a páciens pozicionálási hibája illetve anatómiai változások okozhatnak a kezelés ideje alatt. Képalkotást végezhetnek az adott frakció előtt, közben és után is.
IGRT-nél többféle képalkotási modalitást alkalmaznak:
– 2D-s röntgen (kilovoltos, Megavoltos);
– 3D-s röntgen (kilovoltos és Megavoltos: spirál CT vagy kúpsugaras CT);
– más képalkotó módszerek (például ultrahang, MRI, optikai leképező rendszerek).
(Tatai-Szabó D, 2016)
